Támadó tevékenység
A támadó tevékenység a labda megszerzésének pillanatában megkezdődik. Ettől kezdve a támadójátékosoknak csupán egy céljuk lehet, gyorsindítással vagy szervezett támadás keretében olyan pozíció kialakítása, melyből a csapat egyik tagja kedvező eséllyel kísérelhet meg kapuralövést.
Minden játékosnak és csapatnak – kivéve a teljesen kezdőket – van egy bizonyos fokú taktikai tudása, először amivel elméletben rendelkezik, másodszor pedig, amit a gyakorlatban képes megvalósítani. A mai kézilabdázásban döntő szerepe van az egyéni képességeknek és adottságoknak, ami nagyban befolyásolja a játékosok posztok szerinti kiválasztását. Meghatározó tényezők a gyorsaság, ruganyosság, lövő erő, cselező készség, kreativitás, dinamikus erő.
A labda fogása
A labda fogása lehet egykezes és kétkezes. A kezdő játékosok, tanulók a kétkezes labdafogást alkalmazzák, mert ez biztonságosabb és nagyobb védelmet biztosít. Ebben az esetben a két kéz felülről fonódik rá a labdára úgy, hogy mindkét kéz mutató- és hüvelykujjai majdnem összeérnek. Az ujjak nyitottak, a labda a két tenyérbe simul.
Az egykezes labdafogást sokkal célszerűbb alkalmazni, mivel praktikusabb és nagyobb szerepe van a támadás technikai elemeinek könnyebb végrehajtásában. Ezt a módszert célszerű a kétkezes fogás után elsajátítani, mivel kivitelezése egy fokkal nehezebb. Az egykezes labdatartásnál a hüvelykujj és kisujj fogja a labdát, a másik három ujj enyhén nyitottan ráfonódik arra.
A leggyakrabban előforduló hibák, hogy az ujjak zártak, illetve nem eléggé tártak, a labda nem kerül be a tenyérárokba, az ujjak gyengén szorítják a labdát, a hüvelykujj túlságosan a labda elé kerül és a csukló felfelé vagy lefelé hajlik.
Gyakorlatok
- Labda felemelése a talajról, guggolásból vállmagasság fölé (mindkét kézzel, jobb és bal kézzel is).
- Egykezes labdafogás kar mellső középtartásban, elengedni és megfogni a labdát (ügyetlenebb kézzel is).
- Egykezes labdafogás kar mellső középtartásban, labda elengedése után gyors körzés a labda felett, majd labda elkapása (a labda nem eshet le).
- Két szemben elhelyezkedő játékos két kézzel tart egy labdát, jelre megpróbálják kivenni a társuk kezéből.
- Két szemben álló játékos egykezes labdafogással tartja a labdát, jelre megpróbálják kivenni a társuk kezéből (ügyetlenebb kézzel is).
A labda elfogása
A labda elfogása, más néven átvétele lehet kétkezes és egykezes. Az oktatás folyamatában először a könnyebb kétkezest tanítjuk, majd, ha már készségszinten elsajátították a tanulók rátérhetünk az egykezesre, amelyet inkább képzett, versenyző kézilabdázók használnak. A labda elfogása az érkező labda birtokbavételét jelenti. Lényegében a labda átvételéről és biztonságos kezeléséről van szó. Az átvétel helyzetétől függően több nehézségi foka van. A legegyszerűbb, és az oktatás első szakaszában leginkább alkalmazható labdaelfogási módszer a szemből, mellkas magasságában érkező labda elkapása. Ezután következnek a fej fölé érkező labdák átvétele, az egyik és másik oldalról érkező labdák átvétele, a hátulról érkező labdák átvétele, valamint a guruló labdák átvétele. Számos más testhelyzetben is végezhetünk labdaelfogásokat (pl. mozgás közben, felugrás közben, ülésben). A labdaelfogások oktatásánál ügyelni kell az elfogás három fázisának végrehajtására, amelyek az értenyúlás, a bekísérés és a labda megfogása.
Az értenyúlás során mindkét kéz ujjai enyhén nyújtva, nyitottan helyezkednek el, a csukló enyhén hátrafeszítve, a mutatóujjak és a hüvelykujjak egymás felé néznek. A nyújtott kar a labda érkezési irányába mutat. A bekísérés folyamatában a labda a tenyérrel ütközik, a kar behajlításával a labda sebessége minimálisra csökken és előkészíti a megfogást. A labda megfogása során az ujjak ráfonódnak a labdára és előkészíthető a dobás kivitelezése.
A leggyakoribb hibák a labdaátvétel végrehajtásánál a kezek túlzottan nyújtott és feszített állapota, a két tenyér befelé néz, a hüvelykujjak nem néznek egymás felé valamint nem hajlik be eléggé a kar a bekísérés során. Ezenkívül a kezek túl távol vannak egymástól, így a labda átcsúszhat közöttük, a törzs nem fordul be a labda irányába oldalról érkező labda elkapása során.
Gyakorlatok
- Párosával egymással szemben labdaátadás és elfogás.
- Párosával egymással szemben pattintott labdaátadás.
- Párosával egymással szemben gurított labdaátadás.
- Két oszlopban egymással szemben felállás, labdaátadás után futás a saját sor végére.
- Előző gyakorlat futás az ellentétes sor végére.
- Páros felállás a 6-os vonalon egymástól 3 m-re, futás a túlsó térfélre közben labdaátadások csuklópasszal.
- Páros felállás egymással szemben a 6-os vonalon egymástól 2 m-re, oldalazó futás közben kétkezes mellső labdaátadás.
A labdavezetés
A labdavezetés a labda birtoklásának egy tartós módja. A folyamata labdaleütéssel kezdődik és egészen a labda megfogásáig tart. Végezhetünk labdavezetést álló helyzetben és mozgás közben is. Két fajtája a magas és a mély labdavezetés. Magas labdavezetésnél a labda vállmagasságig pattanhat, több reakcióidőt biztosítva a vezető játékosnak a labda pattanásának irányítására. Mély labdavezetés közben a labda térd- illetve csípőmagasságig pattan. Ezt a formát célszerű a védő játékosok közelében használni, mert biztonságosabb, viszont nehezebb a kivitelezése. Technikai végrehajtását tekintve felülről lefelé kell „nyomni” a labdát az ujjakkal és kevésbé a tenyérrel. A mozdulatot az alkar indítja, ezt követi a csukló, a tenyér és végül az ujjak. Menete: a tenyér nyitva, az ujjak enyhén széttárva, a csukló és az alkar laza tartásban készülnek a labda érintésére. A tanuló először az ujjhegyekkel érinti a labdát, majd rugalmas alkar- és csuklómozdulattal kíséri a labda útját a holtpontig. Ezután gyengéd, de határozott mozdulattal pattintja le a labdát. A labdavezetés oktatása nagyon fontos, mivel bármikor adódhatnak olyan helyzetek amikor készségszinten kell alkalmazni mindkét kézzel. A leggyakoribb hibák a feszes, nyitott tenyérrel végrehajtott, ritmus nélküli labdavezetés, valamint a labda „borítása”, amikor oldalról nyúlnak a labda felé és ilyen helyzetből végzik a labdavezetést.
Gyakorlatok
- Labdavezetés álló helyben test körül.
- Labdavezetés álló helyben terpeszállásban a lábak között.
- Labdavezetés oldalvonaltól oldalvonalig először járás majd futás közben (jobb, bal majd váltott kézzel). Labdavezetés különböző testhelyzetekben (guggolás, ülés, hanyattfekvés, hasonfekvés, elülső fekvőtámasz, hátsó fekvőtámasz, stb.).
- Labdavezetés törpejárás közben.
- Labdavezetés közben a szabad karral karkörzés.
- Labdavezetés malomkörzés közben.
- Labdavezetés két labdával két kézzel.
- Labdavezetés különböző tárgyak megkerülésével, nehezítő körülmények alkalmazása (alkalmazhatóak játékok, váltó- és sorversenyek).
